A családállítás nem csupán egy módszer, hanem egy mélyebb megértés a családunk működéséről és annak hatásairól. A családi rendszerek rendjének felismerésével és feldolgozásával elérhetjük a belső békét és a személyes gyógyulást.
” Ott nincs senki, aki csinál valamit, senki, aki megváltoztat valamit, minden, ami történik Nem egyéb, mint a valósággal történő találkozás…A hatást ez a találkozás váltja ki. Egyszerűen ránézünk arra, ami van, és úgy fogadjuk el, ahogy az van. Ami ilyenkor hat, az a valóság.”
Wilfried Nelles: Az életben nincs visszaút (Bioenergetic Kiadó 2010)
Bert Hellinger a zuluknál végzett misszionáriusi munkája során megfigyelte, hogy milyen nagy jelentősége és gyógyító ereje van az ősök tiszteletének. Hazatérése után pszichoanalitikával kezdett foglalkozni, nagyon sok féle irányzatot és terápiás módszert tanult, majd kialakította saját módszerét a szisztemikus fenomenológián alapuló családállítást. A Rupert Sheldrake által definiált morfogenetikus mezőt használva végzett családállításokat.
Tapasztalait „A szeretet rendjei” című könyvében foglalta össze. Módszerének lényege, hogy a gyógyuláshoz A Rend, – ami nem más, mint a családrendszerek alkotóelemei között működő láthatatlan törvényszerűségek összessége, melyek mentén a családi tudat mező szerveződik, – helyreállításán keresztül vezet az út.
A szeretet rendjei
Az első alapszabály: Az odatartozás törvénye
Mindenkinek, aki valamilyen okból része az adott rendszernek, akár él, akár már meghalt, egyenlő joga van a rendszerhez tartozni, a megtagadott odatartozást a rendszer megtorolja, vagy ha úgy tetszik, jóvá teszi.
Mindenekelőtt határozzuk meg, ki tartozik egy családrendszerhez?
– Mindenek előtt a szülők, a nagyszülők, a dédszülők, ….”heted íziglen” mindenki jelen van, de mi csak a 7. ősökig tudjuk őket érzékelni. Ám ez sem kevés, ha csak a szülőket számoljuk, akkor már alapból 254 személy áll mögöttünk, a 7. generációig. (Ez esetben csak a biológiai szülőket vettük számításba, de tudjuk, hogy a szociális szülők is a rendszerhez tartoznak.)
– Mindezen Elődeink – még a mi születésünket megelőző – fontos érzelmi kapcsolatai (előző házastársak, szerelmek, szeretők), akik félreálltak, mintegy helyet adva annak, hogy az Élet hozzánk érhessen.
– A testvéreink féltestvéreink (ez a fogalom Hellinger szerint nem létezik). Ide tartozik minden megfogant gyermek, akár meg tudott születni, akár nem, valamint Őseink testvérei is a generációs sorokban.
– Tettesek és áldozatok, akik szándékosan, vagy akaratlanul, netán elmulasztott tettekkel, ártottak valamelyik rendszertagnak, vagy akivel valamelyik rendszertagunk tette ugyanezt.
– Az egyének és a klán Sorsa.
Az második alapszabály: Az adás és az elfogadás egyensúlya
Ez a törvény, a generációs szintek között és az egyenrangú kapcsolatok esetében különbözőképpen értelmezendő.
A generációs szintek között:
– A Szülő ad, a gyermek elfogad
A Szülők a létező legnagyobb ajándékot adják Gyermekeiknek, továbbadják az Életet és vele együtt mindent, amijük csak van, mindazt, amit ők kaptak a Szüleiktől és mindazt, amit Ők raktak hozzá.
– Aki ad, azt tisztelni kell:
A Gyermek elfogad mindent, válogatás, kritika, ítélkezés nélkül, úgy ahogyan azt a Szüleitől kapja. Aki kap, annak tisztelnie kell azt, akitől kapott és azt is, amit kapott. Ha jobban végig gondoljuk, ha a Gyermek nem tiszteli a Szüleit, saját magát tagadja meg, hiszen ő maga, fele részben az Édesanyja, fele részben az Édesapja.
Az Egyenrangúak kapcsolatában:
– A jót és a rosszat is vissza kell adni
Az adás és elfogadás párkapcsolatban egyenjogúan, azonos szinten, mintegy „face to face” zajlik. Itt nem lejt a pálya. Kezdetben egyensúlyi helyzet van. A könyvelésben a tartozik, és a követel, egyaránt nullát mutat. Amikor valaki ad valamit a másiknak, azzal feszültséget gerjeszt. Ez arra készteti a másikat, hogy viszonozza azt, amit kapott, és igyekszik egy kicsivel többet visszaadni, mint amennyit kapott, így megint kiegyenlítésre váró feszültség jön létre és kialakul egy szeretet spirál, mely egyre magasabbra tekeredik. Azonban, a negatív „ajándékot” is viszonozni kell, csak mindig egy kicsivel kevesebbet kell visszaadni, mert ha ugyanannyi rosszat adunk vissza, mint amennyit kaptunk, az kioltja a kapcsolatot, ha többet adunk vissza, akkor egyre mélyebbre süllyedünk a gyűlölet spirálban.
A harmadik alapszabály: Létezik egy rangsor.
Mindenki csak a saját helyén és a saját szerepében tud jó életet élni.
A saját helyet két koordináta jelöli ki: egyrészt, a Szülők előtti, másrészt a testvérsorban „érkezési sorrend” szerint elfoglalt pozíció. Mindenkinek ez, a saját rendszerében, családjában az őt megillető helye. Jó Életet csak ezen a helyen tudunk élni.
Mikor érdemes egyéni és mikor érdemes csoportos családállítást kérni?
A családállítás megdöbbentően hatékony és pontos diagnosztikai módszer. Gyorsan a felszínre tud hozni rejtett problémákat és válaszokat.
Csoportos családállítást abban az esetben ajánjuk, ha a problémáidat másokkal is megosztanád.
Az egyéni családállítást pedig akkor, ha nem szívesen tárulkoznál ki mások előtt.
Mi a holisztikus szemléletben hiszünk, minden esetben a “nagy egészre” vagyunk kíváncsiak. Ezért igyekszünk a problémáidat egész komplexitásában, több fókuszból is feltárni.
Szeretnél részletesebben elmerülni a témában? Nem vagy benne biztos, hogy jó helyen jársz-e? Ne a neten keresgélj! Olvass utána a szakirodalomban.
Az alábbi listán csak olyan munkák találhatóak, amelyek általunk is használt, hiteles források.
Ha pedig már megbizonyosodtál róla, hogy ki szeretnéd próbálni, foglalj időpontot!
Nem kaptál választ valamelyik kérdésedre? Keress minket bátran, írd meg a kérdésedet, vagy hívj fel minket!